Dedikált eszköz
Jogos ellenvetés, hogy ne olvassunk imákat olyan eszközről, amiről fél órája még a Facebookot bújtuk.
Ezért az Elektronikus Misekönyv csak egy liturgikus ekönyvolvasó. Nem lehet rajta internetezni, nem telepíthet rá más alkalmazást, és sehogyan sem lehet rosszra használni.
Cetlik helyett
Az elektronikus szöveg könnyen frissíthető. Az 1991-es kiadás óta a könyvekben változtattak néhány szót, illetve kiegészítették azokat (új szentek stb.) – sok helyen az új szövegváltozatot kis papírkákkal és fénymásolatokkal illesztik a könyvbe.
Ez egyrészt nem kényelmes (kihullhat a papír), másrészt a szent szövegekhez nem is illő.
Ezt orvosolja az elektronikus szöveg, amit a kiadó kényelmesen frissíthet. A szövegek mindig „tiszták” és naprakészek maradnak.
A papírban van a szentség, vagy a szövegben?
Az elektronikus eszközökre gyakori ellenvetés, hogy így a szövegek veszítenek szentségükből.
Szerintem a szentség nem a papír anyagában van, hanem az Igében.
Ugyanezt az érvet a könyvnyomtatás ellen is felhozhatnánk, ha a régi papírtekercsekkel és ősi Bibliákkal hasonlítjuk össze a nyomtatott könyvet.
Nem vagyok sem méltó, sem feljogosított arra, hogy ezt a vitát eldöntsem. Az eszközt a legjobb szándékkal készítjük azért, hogy a papság segítséget kapjon fontos hivatásához és feladataihoz: könnyen elérhessék a ritkaságnak számító liturgikus könyveket is, mindig a legfrissebb változatú szövegeket olvashassák (melyben az új szentek, szövegmódosítások stb. szerepelnek), és kényelmesen magukkal vihessék a könyveket.
Az Elektronikus Misekönyv elkészülte után magáncélra, zsolozsmákhoz és az olvasmányokhoz használható lesz. Ha Isten és az Egyház is úgy akarja, akkor engedélyezett liturgikus könyvvé válhat.
Használatra tervezve
Misehelyről misehelyre hozni-vinni a könyveket megterhelő feladat – és előfordulhat például, hogy a Breviárium otthon marad, a pap pedig nem ér vissza érte.
Az Elektronikus Misekönyv alig több fél kilónál, és tartalmaz minden liturgikus könyvet. Így Ön a „mit kell vinnem és hol a könyv” típusú szervezés helyett koncentrálhat a feladataira, a soron következő misékre, olvasmányokra és zsolozsmákra.
Kényelmesen olvashatja a szövegeket vonaton, a parkban vagy bárhol. A kötelező imák szövegei mindig Önnél lehetnek – és mégsem telefonról kell olvasnia, hanem egy szebb megjelenésű, könnyen használható céleszközről.
Mindannyian éreztük már magunkat „könyvtárosnak”, amikor több súlyos liturgikus könyvet kellett vinnünk egy alkalomra (az egyik szöveg ennek a könyvnek a végén, másik szöveg annak a könyvnek az elején, harmadik szöveg amannak a könyvnek a közepén stb.).
Ezt a „könyvtárazást” leegyszerűsíti az Elektronikus Misekönyv – minden fontos szöveg Önnél lehet, és mindössze 565 grammot kell vinni-hozni.
„Szabad ilyet használni?”
Elvileg liturgikus és teológiai akadálya nem lesz, sőt buzdítást kaptunk arra, hogy a modern eszközöket is használjuk az Örömhír terjesztésére.
(Az eszköz a zsolozsmákra már most is használható – ahogyan egy okostelefon is. Liturgikus alkalmakhoz még egyházi engedélyt kell szereznünk.)
A 2002-es iránymutatásokban a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa üdvözli a technika fejlődését. Már a II. Vatikáni Zsinattal is egyértelművé vált, hogy az Egyház pozitívan áll a találmányokhoz és a fejlődéshez.
Az 1971-es Communio et progressio c. lelkipásztori határozatban olvashatjuk, hogy „Az Egyház úgy tekint a médiára, mint 'Isten ajándékaira', amelyek gondviselésének megfelelően egyesítik az embereket a testvériségben és így segítik őket együttműködni üdvözülésük tervében.”
Általánosan elfogadott, hogy magáncélra és imádságokhoz bármilyen hordozón szereplő szöveget használhatunk (pl.: Adoremust). Azon dolgozunk, hogy az Egyház felvegye az engedélyezett könyvek közé az Elektronikus Misekönyvet is – a szöveg ugyanis a Szent István Társulat szövege, a megjelenése pedig méltó.
De addig is méltóbb eszköz az Elektronikus Misekönyv, mint egy-egy fénymásolat vagy papírfecnikkel kiegészített liturgikus könyv.
